A borvidék déli részén, a Sokoró és a Bakony-ér között húzódó falunak változatos határa van. Keleten 280 m magas dombvonulat határolja, ami mindig kiváló szőlőtermő vidék volt, a dombtetőt szinte védőernyőként erdő borítja. A község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű pincéket, présházakat találunk, közöttük az 1817-ben épült nádas pincét. Felpécen nagy hagyománya van a borkészítésnek, szinte minden felpéci lakosnak van saját borospincéje. 
A barokk templom 1752-ben épült. Berendezése, szarkofág alakú főoltár térdeplő szentekkel, 1750 körüli alkotás. Udvarán kőkereszt található. A felpéci római katolikus vallásúak az első templomukat 1430-ban építették, és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel. Ez fából épült és a török harcok idején elpusztult. Az 1600-as években a protestáns gyülekezet templomát és a harangokat is közösen használták.
A felpéci tájházat a XVIII. században kezdhették el építeni, azóta többször felújították, de ma is látogatható. Az évszakokhoz, a hajdani falusi-népi életmódhoz kapcsolódó tevékenységek, munkafolyamatok közül megismerhetik a szőlőfeldolgozás eszközeit, fázisait is az idelátogatók. Szüret idején a taposókádban gyúrhatják a szőlőt, majd a sajtárral merhetik a mustot.
Felpéctől északra futóhomokdűnék sorakoznak. Ez az ősborókával benőtt terület a Sísek. Ma védett terület, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része, kiválóan alkalmas kirándulásokra, pihenésre. A hagyomány szerint a falu Malatón részén állt egy csárda, amit szívesen látogattak a bakonyi betyárok. A csárda romjai ma is megvannak.
A közelben volt törésvár, ami Győr elővára lehetett a Sokoró kiemelkedő csúcsán, melyet a törökök Győr ostromakor romboltak le. Ezt a pusztítást nevezték törésnek, és hívták a várat törésvárnak.
http://www.felpec.hu/