A település és a környék ősidők óta lakott, különösen gazdag kelta és római emlékekben. A szőlővidék gazdagságát jelzi, amit ma már írott forrásokból is ismerünk, hogy neves császárok, királyok, hadvezérek voltak a környék „vendégei". Innen származnak bizonyos dűlőnevek is, pl. Királyszék, Rákóczi fa stb.
A település közepén található régi nemesi kúriát 1804-ben gróf Esterházy Pál építtette, majd 1817-től a Bezerédj család tulajdona lett. Ma az önkormányzat tulajdonaként kulturális, művészeti funkciót tölt be. 1615-ben a vármegye a ménfői hegy legmagasabb pontján várat építtetett, melynek Világosvár volt a neve, de a törökök lerombolták. Helyét, ahol most kereszt áll, máig Világosvárnak nevezik.
 
Ménfőcsanakot ma már Győr zöldövezeti elővárosának is tekinthetjük, hiszen közigazgatásilag is a megyeszékhely része. A történelem során a rendezett szőlőparcellák látványával jogosan vívta ki a „Győr szőlőskertje” megtisztelő címet. Az elmúlt húsz évben megújult borászatok, a modern borkultúra meghonosítása alapján a település ma is kiérdemli ezt a megtisztelő címet. A sokorói domboknak ez a lejtője régóta a győriek kedvelt nyaralóhelye is, számos előkelő győri polgárnak van/volt itt csinos nyaralója és szőlőbirtoka.
Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a „csanaki szőlők jóízű bort teremnek”, és ezek messzi területekre is elvitték jó hírét a településnek. 1934-ben három falu (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő) egyesítésével jött létre Ménfőcsanak mint nagyközség, majd 1971-től Győr részévé vált.
A Kertbarát kör tagjai minden évben versenyre hívják a környező települések borászait, hogy megméressék boraik minőségét. A két évtizedes múlttal bíró dalkör tagjai ilyenkor színes bordalokkal festik alá a kedvelt összejövetelt.
 
http://www.gyor-menfocsanak.hu/