Győrság
Győrtől 15 km-re, délkeletre fekvő, önálló község. A borvidékhez való történelmi kapcsolatát az 1724-es pecsétje is bizonyítja, mely ősi pecsét mezejében szimmet­rikus tárcsapajzson földbe szúrt karóra tekeredő, egylevelű, egyfürtű szőlőtőke látható.
Első okleveles említése 1216-ból való, Saag néven. Az Árpád-korban több faluból ál­ló településcsoport volt: egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a Pannonhal­mi Apátság szőlőnépei laktak. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Ka­szab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, a lakosság ekkor költözött ki a településről a szőlőhegybe. E kornak emlékét őrzi a Kilátó- vagy Kiáltó-hegy elnevezés is, mivel in­nen figyelték a környéket, hogy az első jelre a szőlőheggyel határos erdőségbe meneküljenek.
A templom egy Árpád-kori kápolna romjain épült, 1748-ban. A falu földbirtokosa, a Török család 1618-­ban halt ki, lányuk később Es­terházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Esterházy család grófi ágának tulajdonába. A falut a hódoltság idő­szakában többször elpusztították és eredeti helyén már nem is épült új­já. Emlékét az úgynevezett Falu­hely őrzi. 1809-ben Napóleon franciái jártak Ságon, ennek emlékét őrzi az állítólagos „francia kő”. 1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására kötött szerződést Es­terházy Miklós földesúr. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. 2001-től a falunapon tartják meg a győrsági lovasjáté­kokat, ahol életre keltik a nemzeti értékeket, megelevenítik a magyar nép lovas hagyományait. 2003 szeptem­berében szentelték fel az ökumené jegyében a Kiáltó-hegyen a győrsági műemlék jel­legű emlékharangot. Erre van az Öreg utca, amely a kis község turisztikai látványosságához – a pincesorhoz – vezet.
 
http://gyorsag.hu/
 

Forrás : http://www.pannonhalmiborvidek.hu