Győrszemere

Győrszemere község a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen fekszik. A község négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A falura a zárt település forma jellemző, míg a Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Nagyszentpál a legdinamikusabban fejlődő településrész.
Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. Írásos formában való megjelenése 1213-ra tehető, Scemere néven. 1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nembeliek tulajdona a terület. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta.
Bécs utolsó török ostromakor a falu útjába esett a vonuló csapatoknak, teljesen elpusztult. Később sem a Rákóczi-szabadságharc, sem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadi eseményei nem kímélték a települést.
Természeti adottságai révén a község határához jelentős szőlőbirtokok tartoztak. A XVI–XVII. századi pusztítások után, a XVIII. század közepén sikerült az itteni szőlőművelési kultúrát ismét magas szintre emelni. A helyi közbirtokosságának szőlőhegyi törvénye 1757-ből való. A szőlőhegyi részen ma is szép lankás szőlőbirtokokat és ősi szórvány pincéket, présházakat találunk.
Katolikus temploma 1749-ben, református temploma 1786-ban, evangélikus temploma 1807-ben, a nagyszentpáli kápolna 1863-ban épült. A katolikus templom Szent Lőrinc tiszteletére készült. Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére 1896-ban, majd az 1100 éves fennállásnak az emlékére 1996-ban emlékművet állítottak.
 
http://gyorszemere.hu/