Győrújbarát

Győrújbarát a borvidék Ravazd–csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el.
Éghajlata nem sokban tér el a Kisalföldre jellemzőtől, de a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő és gyümölcstermesztésre. Az erdők közelsége miatt a vadállomány és a madárvilág nagy fajgazdagságban képviselteti magát. Itt található az ország egyik legjelentősebb, védelem alá helyezett gyurgyalag telepe is.
Közeli, hangulatos kirándulóhelyei a Lila-hegy, a Francia-kő, a Rákóczi-fa, a Várkő. A környék vonzerejét növeli, hogy minden irányba festői kilátás nyílik a Győri-medencére.
A község ősidők óta lakott hely, amelyet az itt talált Hallstadt-korabeli tokos véső és a neolit korból származó kézi eszközök tanúsítanak. Később avar kori sírok, római kori emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék.
Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgymint a dombok tövében kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi rész létrejöttében. A község megélhetésének fő forrását mindig a szőlő és gyümölcstermesztés jelentette. A falu dűlőinek homokos, helyenként agyagos-homokos talaja kiváló feltételeket teremtett a szőlőtelepítéshez. Helyben, a működő borászatok vendégfogadásán túl, sportlétesítmények, panziók, vendéglők is igyekeznek csalogatni a turistákat.
A település három temploma közül a kisbaráti római katolikus az 1700-as évek első felében épült, Nagybarát katolikus temploma mintegy 200 éves, az evangélikusokét 1786–87-ben építették.

http://www.gyorujbarat.hu/