Növényvédelmi előrejelzés

Óriási szüksége volt a szőlőnek a melegre és a csapadékra is. A 2-3 hete még elmaradt, gyengén növekvő hajtások hihetetlen növekedésnek indultak, és jelenleg a fürtmegnyúlás időszakában tart a szőlő. Az elfagyott ültetvények mellékrügyei fakadtak, a 10-20 cm-es hajtásokon termékeny fajtáknál fürtkezdemények mutatkoznak. Ezek az ültetvények fokozott figyelmet érdemelnek.

A lisztharmat aszkospórái folyamatosan szóródtak az elmúlt időszakban és kezeletlen ültetvényeken szépen látszik az ebből adódó primer tünetek sora; illetve a másodlagos-harmadlagos fertőzések is. Peronoszpóra tünettel egyetlen ültetvényben találkoztam, holott az előrejelző rendszer már a 4. infekciót jelzi. Ennek oka, hogy március vége-április elején volt több, mint 20 csapadékmenyes nap- mely időszakban az oospórák feltehetőleg kiszáradtak és most jóval több időre és csapadékra van szükségük a fertőzések elindításához. Ha azonban egy tünetet találunk, onnantól jelen időjárási körülmények mellett könnyen kialakulhat komoly fertőzés is. Országos járvány 6 éve nem fordult elő; az idei évben is a május-júniusi csapadékmennyiség lesz a leginkább döntő a járványhelyzet kialakulásában. Botritisz ellen a virágzás közepe-végén a pártasapkák lehullásakor kell védekezni, a sebzéseken ugyanis könnyen támadhat a gomba.

Több helyütt tapasztaltam, hogy a hajtások gyengén növekedtek, az ízközök megrövidültek, a levelek deformálódtak. Itt két dologra gyanakodtunk: vagy atka (tripsz?) fertőzésre, vagy pedig a fagy hatására. A jelenség főleg Irsai Olivér fajtában volt tapasztalható. Mintákat gyűjtöttem és mikroszkópos vizsgálat során minden minta mentesnek bizonyult mind a szőlőlevélatkától, mind tripsztől, ellenben voltak minták, melyek tele voltak hasznos élő szervezetekkel, főleg ragadozóatkával. Érdemes tehát óvatosan bánni a rovarölőszerekkel, nem csupán a feleslegesen kijuttatott vegyszer költsége és környezetterhelést növelő hatása, hanem károkozása miatt is. Csak indokolt esetben, célzottan alkalmazzuk- akkor is ügyelve a környezetre.
A szőlőmolyok elleni védelem időzítése idén – köszönhetően a hektikus hőmérséklet-ingadozásoknak – nem egyszerű. Több szakember szerint már volt a fagyok előtt egy kisebb rajzáscsúcs, de gradációs görbét az eddig mért csapdafogások alapján nem igazán lehet felállítani. A molycsapdákat feltétlen helyezzük ki és jegyezzük fogásokat, csakis ehhez igazodva védekezzünk.

És végezetül Dr. Füzi István kollégám szőlő növényvédelmi javaslata, mely általános alapelveket tartalmaz, rendkívül hasznos, szakmailag követendő példa:
„Nézzük akkor, mi most a teendő. A lisztharmat elleni föllépésben most jött el az az időszak, mikor a kénről már ajánlatos áttérni a speciális készítmények használatára. De nem mindegy, hogy mit, hányszor és mivel váltogatva permetezünk ki. Melyek is ezek az ígéretes speciális hatóanyagok? Nézzük őket csoportonként (összesen 4 csoport): 1. metrafenon és piriofenon; 2. boszkalid és fluopiram; 3. proquinazid és quinoxifen; 4. ciflufenamid. Egy-egy csoporton belül ugyanaz a hatásmechanizmus, így ha két szer ugyanabban a csoportban van, azokat egymással váltogatni nem érdemes. Váltogatni a csoportokat kell egymással. Minden egyes csoportot évente csak egyszer válasszunk, így ez összesen (mivel 4 csoport van) évi 4 védekezést jelent különböző hatásmechanizmusú speciális szerekkel. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy hosszú időn keresztül megőrizhessük valamennyi speciális hatóanyag lisztharmatölő aktivitását. Én nem sorolom a speciális hatóanyagok közé az ún. triazolokat (olyan hatóanyagok tartoznak ide, mint a tebukonazol, a penkonazol, a miklobutanil, a tetrakonazol, a difenokonazol, és a triadimenol). Ezek leginkább a speciális szerek kiegészítésére valók kombinációs partnerként. A BASF-nek két készítménye tartalmaz speciális hatóanyagot: a Collis (boszkalidot), valamint a Vivando (metrafenont). Mindkét készítmény mellé javasolunk egy triazolt is kombinálni (leginkább a tebukonazolt), illetve a fürtmegnyúláskor, virágzás elején végzett védekezéseknél a ként (Kumulus S). Kettőjük közül jelenleg a Vivando (0,2 l/ha) a megfelelőbb, Kumulust (4 kg/ha) keverjünk mellé.
A peronoszpórától még járványhelyzetekben is meg lehet védeni a szőlőt kontakt szerekkel, ha megfelelő gyakorisággal (9-10 naponként) permetezzük ki ezeket. Mivel a lisztharmat ellen – a járványveszély miatt – egyébként is ajánlott a 9-10 naponkénti védekezés, ilyen föltételekkel a kontakt peronoszpóraölő szerek használata kellőképpen biztonságosnak tűnik. A BASF készítményei közül a Polyram DF (2 kg/ha) vagy a Delan 700 WG (0,5 kg/ha) is választható. Jobban járunk-e, ha olyan készítményt választunk, amely – a kontakt mellett – szisztemikus vagy mélyhatású hatóanyagot is tartalmaz? Ennek három előnye lehet: 1. Két hatóanyag – mivel hatásuk összegződik – mindig többet ér, mint egy; 2. Az intenzív növekedés idején a szisztemikus hatóanyagok markánsan védik az új növekményt (a hajtásvégeket), amelyek legfogékonyabbak a peronoszpórafertőzéssel szemben; 3. A szisztemikus és mélyhatású hatóanyagoknak ún. „visszanyúló” hatásuk is van, két nappal (néha többel is) a fertőzés után el tudják pusztítani a gombát, és így tünetmentesen meggyógyíthatják a növényt. Ha tehát az Acrobat MZ WG-t (2 kg/ha) választjuk a Polyrammal vagy a Delannal szemben, ezekre a hozadékokra számíthatunk.”