Nyalka

A Sokorói-dombságon, a Pannonhalmi Borvidék délkeleti csücskében, Győr­től 23 km-re található Nyalka. Árpád-kori eredetű, fésűs beépítésű, orsós úti falu.
Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint a Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben, Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban fordul elő, ettől kezdve a Pannonhalmi Apátság birtoka. A település akkoriban 193 házból, illetve telekből állott. Ebből 20 házban lovas jobbágyok, 56-ban udvarnokok, 16-ban szakácsok éltek, a szű­csök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók 3-at, a tárnokok 7-et, a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsörkészítők 10 háza és a 23 itt tartózkodó kovács és kerékgyártó szállásai egészítették ki a települést. Ké­sőbb a falu egyik részének urai az Esterházyak lettek. A török világban a behódolt községek közé tartozott. 1627-­ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, nép­telenül hagyva a falut, és csak többszöri benépesítési kísér­let után, az 1680-as években kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a Pannonhalmi Apátságot kiszolgá­ló iparosok lakták a helységet. Főutcáján áll a római katolikus templom barokk épülete, mely az 1872-es újjáépítéskor kereszthajós lett. Berende­zése három empire stílusú, vörös márvány oltár. A kora barokk szószék szobordíszei Jézust és a négy evangélistát ábrázolják. A községben hagyományos építészetű la­kóházak is vannak. Ezek a Kossuth Lajos u. 69. és 85., valamint az Arany János u. 24–26. szám alatt, a Pannonhalmára vezető úton talál­hatók. Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt, napjainkra a felére csökkent. Viszonylagos „elzártsága" okán csendet, jó levegőt, hamisítatlan falusias életmódot nyújtó kistelepülés.

http://nyalka.hu/