Pázmándfalu

Pázmándfalu Győrtől 15 km-re, a borvidék északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta le­vegőjű település. A hegyi része szőlőtermesztésre rendkívül alkal­mas terület. A megbúvó pincés horgosok között ma is sok kisparcellás borászatot találunk. 
A legrégibb okiratokban Poznan néven szerepel. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt Poznan nemzetség utóbbi ágából nyerte. Mint önálló helységet, először 1240-ben említik. A falu né­pe két Pázmándot emleget, melynek emlékét az alsó- és felső­szer nevek őrzik.
1252-ben a hánti káptalan bizonyságlevelében említi a Pázmánd-hegy nevet. 1698-ban a vizitáló győri kanonok 320 szőlőművelő lakost talált. Lakói később is elsősorban borászattal foglalkoztak. A híres pázmánd-hegyi bort távolabbi vidékeken jól is­merték még a főurak is.
A faluban a ró­mai katolikus és a református vallás ter­jedt el. Pázmándon a római katolikus egyház története a XIV. sz. idejére nyú­lik vissza, ekkor említik először a plébánia­templomot, melyet a falutól nyugatra, a sági határ közelében kőből építettek és kőfallal vették körül. A később épített, mai templomban a barokk stílusú főoltár a XVIII. sz. máso­dik felétől ékesíti a templo­mot.
A református egyház története a XVI. sz. dereká­ra, a reformáció kezdetére nyúlik vissza. A földesurak azonban elűzték a lelkészeket, a taní­tókat pedig bebörtönöztet­ték és gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Ko­csy Csergő Bálint volt, aki később Debrecenben pro­fesszor, Munkácson és Pá­pán rektor volt, és öregkor­ára érkezett Pázmándfalu­ra, ahol megírta gályarabsága történetét.
A község nevezetes­sége a már említett római katolikus műemlék temp­lom. Itt született a neves személyiség: Pázmándi Horvát Endre. Hírnevét Árpád című eposzával szerezte. 1830-ban az MTA tagjává választották.

http://pazmandfalu.hu/