Pázmándfalu
Pázmándfalu Győrtől 15 km-re, a borvidék északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű település. A hegyi része szőlőtermesztésre rendkívül alkalmas terület. A megbúvó pincés horgosok között ma is sok kisparcellás borászatot találunk.
A legrégibb okiratokban Poznan néven szerepel. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt Poznan nemzetség utóbbi ágából nyerte. Mint önálló helységet, először 1240-ben említik. A falu népe két Pázmándot emleget, melynek emlékét az alsó- és felsőszer nevek őrzik.
1252-ben a hánti káptalan bizonyságlevelében említi a Pázmánd-hegy nevet. 1698-ban a vizitáló győri kanonok 320 szőlőművelő lakost talált. Lakói később is elsősorban borászattal foglalkoztak. A híres pázmánd-hegyi bort távolabbi vidékeken jól ismerték még a főurak is.
A faluban a római katolikus és a református vallás terjedt el. Pázmándon a római katolikus egyház története a XIV. sz. idejére nyúlik vissza, ekkor említik először a plébániatemplomot, melyet a falutól nyugatra, a sági határ közelében kőből építettek és kőfallal vették körül. A később épített, mai templomban a barokk stílusú főoltár a XVIII. sz. második felétől ékesíti a templomot.
A református egyház története a XVI. sz. derekára, a reformáció kezdetére nyúlik vissza. A földesurak azonban elűzték a lelkészeket, a tanítókat pedig bebörtönöztették és gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsy Csergő Bálint volt, aki később Debrecenben professzor, Munkácson és Pápán rektor volt, és öregkorára érkezett Pázmándfalura, ahol megírta gályarabsága történetét.
A község nevezetessége a már említett római katolikus műemlék templom. Itt született a neves személyiség: Pázmándi Horvát Endre. Hírnevét Árpád című eposzával szerezte. 1830-ban az MTA tagjává választották.
http://pazmandfalu.hu/