Románd

A Pannonhalmi Borvidék legdélibb csücskében, lankás dombok között fekszik ez a csendes település. A falu a Sokorói-dombság déli nyúlványain és a Bakony-hegy­ség északi vonulatának találkozási pontján lévő völgyben helyezkedik el. Tengerszint feletti átlagos magassága 170 m. Határának déli ré­szét 165–180 m magas, helyenként kavicsos homokdombok, észa­ki részét 220 m magasságig emelkedő agyagos, löszös dombok alkotják. Ezek a különleges talajadottságok mindig kiváló lehetőséget biztosítottak a szőlőtelepítéshez.   A falun keresztül folyó Bornát-éren és a Térkerti-patakon kívül kisebb időszakos vízfolyások tarkítják a tájat, a pa­takokat felduzzasztott halastó szakítja meg.
A településen az 1938. év nyarán lefolytatott ásatások nyomán gazdag bronzkori, valamint csiszolt kőkorszaki leleteket találtak, amelyek a zirci múzeumban tekinthetők meg. A falu nevét sokfé­leképpen magyarázzák. Legvalószínűbbnek tűnik a latin nyelvű „villa Roman" kifejezés, ami fordításban római falut jelent. A katolikus egyház szerint Szent Romanus, római származású szent emberről kapta a település a nevét, akit röviden Románnak is neveztek. A középkorban a győri püspökség birtoka volt. Ez időszakban a fa­lu felköltözött az Új-hegy védett domborulatai közé. A mai napig sok kisparcellás, pincés, présházas szőlőbirtokot találunk ezen a környéken. 1721 után stájer földművesek érkeztek Romándra, szabad költözködési joggal, akik elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak. Ennek a borkultúrának a nyomait a mai napig felleljük a településen.
 
http://romand.lapunk.hu/