Tényő
Tényő Győrtől 18 kilométerre fekvő, egymásba simuló dombok között kitárulkozó, 1500 körüli lélekszámú kisközség. A dombgerincekről festői kilátás nyílik a községre és a környező dombokra. A táj egyik fő természeti jellegzetessége az erdő, és a jellemzően kisparcellás szőlőültetvények. A dombokra felfutó szőlősorok végét koronaszerűen minden irányban erdő veszi körül, melyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartoznak.
Tényőt az 1200-as években királyi helységösszeírás alkalmával már említik. III. Ince pápa egyik levelében, 1216-ban már szerepel, hogy a falut kádárok és szőlősgazdák lakják.
A török dúlás után újra virágzásnak indult a falu. Hamarosan szőlővel telepítették be a keleti dombokat. A lakosság életében mindig nagy fontosságú volt a szőlőtermesztés, amely igen magas színvonalat ért el. A domboldalakon sok a hangulatos pince, ahol a megtermelt „szőlőlevet" tárolják. A várhegyen termelt burgundi szőlőből készült a híres-neves „Tényői Vörös", amelyről már 1862-ben nagy elismeréssel írnak, sőt az 1936-os párizsi kiállításon aranyérmet nyert.
A község látnivalói közé tartozik az 1753-ban épített római katolikus barokk templom, amelyet később romantikus stílusban átépítettek.
Tényőn számos jellemző példáját találjuk a hagyományos sokorói, borvidéki építkezésnek. A községben tájház található, amely 1789-ben épült, megtalálható benne az akkor jellemző építési stílus és berendezések.
Tényő község északi részétől nem messze található az Árpád-kút nevű forrás, amelyről a helyi legenda azt tartja, hogy Árpád vezér és kísérete 903-ban erre járván ivott a forrás vizéből.
A helyiek által „Perének" nevezett falurészen található evangélikus templom az 1800-as évek közepén épült.
 
http://uj.tenyo.hu/

Forrás : http://www.pannonhalmiborvidek.hu