"Teremtett borvidék"

Települések

Écs

Écs címereA Győrtől 16 kilométerre fekvő települést több mint 1700-an lakják. Első írásos említése Esu, Echu néven 1172-ből való. Szőlősök és győri várnépek lakhelye volt. A középkorban a pálosok, a johanniták rendje, majd a győri székeskáptalan birtokolta. Az 1809-es francia hadjárat nyomait máig őrzik a dézsmapince falába vésett feliratok. A mai Écs Nagyécsfalu és Nagyécshegy egyesítésével alakult meg 1936-ban. A település utcái a dombos részen a járhatóságnak megfelelően a horgasokat követik: ennek megfelelően zegzugosak és szűkek. Écs szőlőtermesztési, feldolgozási hagyományai közel ezer éves múltra tekintenek vissza. A környező településekhez hasonlóan ez a terület is a bencések szőlőtermő területe volt. Szőlőművelő kultúrája máig fennmaradt. (www.ecsfalu.hu)
 

Felpéc

Felpéc címereFelpéc Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Győrtől 21 km-re, délnyugati irányban fekszik, két középtáj: a Sokorói-dombság és a Marcal-medence találkozásánál. A középkori részletekkel is rendelkező evangélikus műemléktemplomát 1620-ban építették, majd barokk stílusban 1776-77-ben építették át. A római katolikus barokk templom 1752-ben épült. Védett természeti látnivalója a falutól északra fekvő homokdűnéken található ősborókás. A 7 hektáros terület a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű pincéket, présházakat találunk, közöttük az 1817-ben épült Nádas Pincét. Felpécen nagy hagyománya van a borkészítésnek: szinte minden felpéci lakosnak van saját borospincéje és ízletes saját bora. (www.felpec.hu)

Győrság
 
Győrság címereGyőrtől 16 kilométernyire, dél-keleti irányban fekvő település. A falu felszíne rendkívül változatos, északon a sík területek, míg a déli részen a dombok és völgyek váltakozása teszi látványossá a település arculatát. Győrság első írásos említése egy 1153-ból ránk maradt oklevélen található. A korabeli emlékekben többféleképpen említik a települést, pl.: Kis-Ság, Villa-Ság. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. 1950-től egészen 1973-ig, mint önálló közigazgatási egység működött, majd Töltéstava községgel egyesítették. A közös tanács a falu kérésére a rendszerváltás előtt, 1989. december 31-én szűnt meg. Győrság így 1990. január 1-jétől ismét önálló közigazgatási egységként létezik. A falu címere által is hirdetett tradicionális szőlőkultúra bizonyítéka, a homokkőbe vájt Uraság-hegyi pincesor és a Kiáltó-hegyi pincesor. (www.gyorsag.hu)



Győrszemere

Győrszemere címereGyőrszemere a 83-as számú főút mentén, Győrtől 15 km-re fekszik. Lakóinak száma meghaladja a háromezer főt. A község településszerkezeti szempontból négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Győrszemere Árpád-kori település, első írásos említése 1213-ra tehető. 1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nembeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta. Katolikus temploma 1749-ben, református temploma 1786-ban, evangélikus temploma 1807-ben, a nagyszentpáli kápolna 1863-ban épült. A Szent Vendel-képoszlop 1829-ben épült. (www.gyorszemere.hu)

Győrújbarát

Győrújbarát címereGyőrtől mintegy 8 kilométernyire fekszik. Lakóinak száma meghaladja az 5 ezer főt. Első írásos említése az 1200-as évekből származik. A középkorban királyi szőlőművelők és besenyők lakták. Napóleon innen, a Kilátó-dombról irányította 1809-ben a kismegyeri csatát. A mai Győrújbarát négy, korábban különálló településből egyesült. A település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Győr közelsége miatt folytonosan fejlődő, népesedő település. A község polgármesteri hivatala ad otthont a borvidék központi irodájának is. (www.gyorujbarat.hu)

Kajárpéc

Kajárpéc címereKajárpéc Győrtől déli irányban, attól 25 km-re található a Sokorói-dombság lábánál, a megye déli határánál. Lakosainak száma közelíti a másfélezret. A falu területén már a római korban is éltek, amit számos lelet bizonyít. Kajár első írásos említése pedig 1037-ből való, amikor is Szent István a bakonybéli apátságnak ajándékozta. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A mai község Kajár és Kispéc települések egyesítéséből, 1950-ben jött létre. A festői dombok lábánál húzódó falu csendes, nyugalmas. A borászat a falu egyik jellegzetessége, a település nyugati bejáratánál egy többnyire nádfedeles pincékből álló, műemléki védettség alatt álló pincesor máig őrzi a régmúlt hagyományait. (www.kajarpec.hu)

Ménfőcsanak
 
Ménfőcsanak Győr egyik elővárosa, a megyeszékhely dél-nyugati peremén, az M1-es autópálya mellett, közvetlen csatlakozási lehetőséggel. 1934-ben három falu (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő) egyesítésével nagyközségi rangra emelkedett, majd 1971-ben lett Győr IX. kerülete. 1044-ben a település határában vívta a trónviszályt eldöntő csatáját Aba Sámuel és a Szent István király utódának Orseoló Péternek segítségére siető III. Henrik német császár (1044. július 5-én Aba Sámuel serege elveszítette a csatát). A település szülőtte Galgóczi Erzsébet, Kossuth-díjas írónő, akinek emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás a XVII. században épült Bezerédj-kastélyban. (www.menfocsanak.hu)

 
Nyalka

Nyalka címereGyőrtől 23 kilométerre fekvő község. Lakóinak száma csaknem félezer. Első írásos említése Szent István király 1001-es oklevelében olvasható, amikor a bencés rendnek adományozta. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A településen több, népi építészeti emlék, lakóház is látható, egy részük szépen felújított. A nép kultúra ápolása egyébként is fontos a faluban, hiszen tánccsoporttal és nép színjátszókkal is rendelkeznek. Viszonylagos "elzártsága" miatt, a csendet, a jó levegőt, a hamisítatlan falusias életmódot keresők számára ajánlott. (www.nyalka.hu)

Nyúl

Nyúl címereNyúl több mint 4 ezer lakosú község Győrtől mintegy 6 kilométerre, déli irányban, a 82-es főút mellett. A bronzkor óta lakott hely, első írásos említése 1037-ban származik. A 25 km2-en elterülő község észak felé a Kisalföld lapályára tekint, dél-nyugaton pedig a Sokorói-halomvidék párhuzamos dombsoraira támaszkodik. A dombhátak (pl. a kilátóval megemelt Szent Pál-domb) remek körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokon nagy múltú szőlőkultúra díszlik. A település talán legizgalmasabb látnivalója a Szurdik, amely Európa egyik legnagyobb víz vájta homokkő szurdokvölgye, amely 600 méter hosszú és magassága helyenként a 20-30 métert is eléri. A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak. (www.nyul.hu)

Pannonhalma

Pannonhalma címerePannonhalma Győr-Moson-Sopron megyében található, Győrtől 15 km-re. Pannonhalma az azonos nevű kistérség, benne 18 település irányítási központja. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Legfőbb látványossága a 996-ban alapított, világörökség címmel bíró Bencés Főapátság. A XIX. században már járási székhely volt, fejlődő iparral (malmok, téglagyár, szeszfőzde). Pannonhalma 1970-ben kapott nagyközségi címet, majd 2000-ben városi rangot kapott. A történelmi borvidék hagyományaihoz méltóan 200 hektáron szőlőt termesztenek, valamint a kapacitáskihasználás miatt a környék jó minőségű szőlőjét is felvásárolják. A tárolókapacitás mintegy 30 ezer hl. (www.pannonhalma.hu)

Pázmándfalu

Pázmándfalu címereA község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. A település Szent István hívására a német lovagokkal érkező Pazman lovag birtoka volt. A török korban elpusztult falut református magyarok telepítették újra. A mai település Pázmándfalu és Pázmándhegy 1950-es egyesítésével jött létre. A szőlő és borkultúra nagy hagyományokkal rendelkezik, már a középkorban is sok szőlőművelő élt a faluban. Az új hegyközségi szabályozás bevezetése után pedig, 1995-ben, Pázmándfalu Győrsággal közösen hegybírót választott. (www.pazmandfalu.hu)

Ravazd

Ravazd címereA Győrt Veszprémmel összekötő 82. számú főút mentén, Győrtől 25 km-re található a csaknem 1300 lakost számláló település. Először egy 1002. évi pápai oklevél említi a település első, Szent Villebald püspöknek szentelt templomát, valamint egyik (ma Béla-kút néven ismert) forrását, mely a középkorban búcsújáróhely volt. A monda szerint Béla a tatárok elől menekülve e helyen pihent meg, s ivott a már említett forrás vizéből. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom borokat készítenek az itt termő szőlőből. (www.ravazd.hu)

Tényő

Tényő címereA másfélezer lakosú település Győrtől 18 kilométerre fekszik. Már egy 1200-as évek első feléből származó királyi összeírás említi. Lakói nagyrészt szőlősgazdák, illetve kádárok voltak. A borkultúra a későbbiekben is meghatározta fejlődését, az 1936-os párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy burgundi bora. Tényő északi részén található az egyik végpontja annak az erdőgazdasági aszfaltútnak, amely a Sokoró főgerincén végighaladva 270-280m magasságban kanyarog az erdőben, majd 13 km-rel délebbre, Ravazd területén végződik. A személygépkocsik forgalmát ugyan az erdőgazdaság nem engedélyezi, de a kerékpáros turisták számára ez a panoráma út remek kirándulást tesz lehetővé. Nem messze az aszfaltút tényői végétől található az Árpád-kút nevű forrás, amelyről a helyi legenda azt tartja, hogy Árpád vezér és kísérete 903-ban erre járván ivott a forrás vízéből. A településen a hagyományos népi építészet néhány szép emlékét is megtekinthetik a látogatók. Tájház: Kétsor u. 18. Látogatható: április 1-jétől, október 31-ig naponta, hétfő kivételével, 10-től 16 óráig. (www.tenyo.hu)

Fehérborok éjszakája Győrben 2014. november 21-én

XIII. Győr-Moson-Sopron Megyei Borverseny 2014. június 26-án (csütörtökön), Győrújbaráton

Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége Borvidéki Borversenyt rendezett 2014. május 16-án (hétfőn), Győrújbaráton.
A borverseny eredményei letölthető

ITT.

Megvásárolható a Teremtett Borvidék c. könyv



KÖNYVVÁSÁRLÁS